Einführung in die Philosophie (magyar)
Bevezetés a filozófiába / Arno Anzenbacher ; [ford. Csikós Ella és Bendl Júlia]
Dátum:
2001
Megjelenés:
Budapest : Cartaphilus, 2001
Típus:
Könyv
Terjedelem:
408 p. : ill. ; 21 cm
Megjegyzések:
Bibliogr.: p. 396-405.
Farkas Pál ajándéka
Tartalom:
1 Mi a filozófia?-- 1.1 Bevezető gondolatok-- 1.2 A "filozófia" elnevezés eredete-- 1.3 A filozófia kezdetének kérdése-- 1.3.1 A tapasztalat-- 1.3.2 A csodálkozás-- 1.3.3 A kételkedés-- 1.3.4 Előfeltevésmentesség-- 1.4 A filozófia elhatárolása-- 1.4.1 A filozófia és a résztudományok-- 1.4.1.1 A résztudományok osztályozása-- 1.4.1.2 A réáltudományok-- 1.4.1.3 A filozófia és a réáltudományok-- 1.4.1.4 A filozófia és a formális tudományok-- 1.4.2 A filozófia és a vallás-- 1.4.3 A filozófia és a művészet-- 1.5 Kisérlet a filozófia meghatározására-- 1.5.1 A filozófia tudomány-- 1.5.2 A filozófia alaptudomány-- 1.5.3 A filozófia egyetemes tudomány-- 1.5.4 A filozófia észtudomány-- 1.5.5 A filozófia kritikai tudomány-- 1.6 Fogalomtörténeti példák-- 1.6.1 Platón-- 1.6.2 Arisztotelész-- 1.6.3 Aquinói Szent Tamás-- 1.6.4 René Descrates-- 1.6.5 Thomas Hobbes-- 1.6.6 Immanuel Kant-- 1.6.7 Johann Gottlieb Flichte-- 1.6.8 Georg Wilhelm Friedrich Hegel-- 1.6.9 Karl Marx-- 1.6.10 Ludwig Wittgenstein-- 1.6.11 Martin Heidegger-- 1.6.12 Karl Jaspers-- 1.6.13 Karl Popper-- 1.6.14 Jürgen Habermas-- 1.7 A filozófia egysége- rendszereinek sokasága-- 1.8 A filozófia alapkérdései- a platóni háromszög-- 1.8.1 A barlanghasonlat-- 1.8.2 A tapasztalat kritikája-- 1.8.3 A platóni háromszög-- 1.8.4 A gyakorlat-- 1.8.5 A filozófiai kutatás fő irányai-- 1.9 A filozófia felosztása-- 2 Létfilozófia-- 2.1 Tulajdonképpeni és nem tulajdonképpeni létező-- 2.1.1 A probléma megfogalmazása a Szókrátész előtti filozófiában-- 2.1.2 Descartes mechanikai világképe-- 2.1.3 A folytonosság útvesztője(Leibniz)-- 2.1.4 Az atomizmus-- 2.1.5 A szubsztancia(Arisztotelész)-- 2.1.6 A nem tulajdonképpeni létező-- 2.2 Aktus és potencia-- 2.2.1. A különbségtétel eredete és jelentése-- 2.2.1. A dialektika-- 2.2.2 Szubsztancia és akcidens-- 2.2.2.1 A kategóriák-- 2.2.3 Anyag és forma(hülémorfizmus)-- 2.2.3.1 Az ontológiai anyagfogalom-- 2.2.4 Lényeg és lét-- 2.2.5 A differenciák rendszere-- 2.2.6 Az ontológiai okság-- 2.2.6.1 Arisztotelész tanítása az okságról-- 2.2.6.2 Okság és aktus-potencia tan-- 2.3 A transzcendentálék-- 2.3.1 Az egy-- 2.3.2 Az igaz-- 2.3.3 A jó-- 2.3.4 A szép-- 2.4 A természet-- 2.4.1 Természettudomány és természetfilozófia-- 2.4.2 A porphürioszi fa-- 2.4.3 A test-- 2.4.3.1 A tér-- 2.4.3.2 Az idő-- 2.4.3.3 A szervetlen valóság-- 2.4.4 Az élőlény-- 2.4.4.1 A test mint organizmus-- 2.4.4.2 Teleológia-- 2.4.5 Animális létezés-- 2.4.5.1 Az animális szervezet-- 2.4.5.2 Az evolúció-- 3 Énfilozófia-- 3.1 Énfilozófia:transzcendentális reflexió-- 3.1.1 A megismerés mint filozófiai probléma-- 3.1.2 A képelmélet-- 3.1.3 Kant kopernikuszi fordulata-- 3.1.4 A transzcendentális differencia-- 3.1.5 A "magánvaló" határfogalma-- 3.1.6 Vita a világ létezéséről-- 3.2 Érzéki és szellemi megismerés-- 3.2.1 Külső és belső érzékelés-- 3.2.2 Érzékelés és szellem-- 3.2.2.1 Szubjektumszerűség-- 3.2.2.2 Egyetemesség-- 3.2.2.3 Totalitás-- 3.2.2.4 Nyelviség-- 3.2.3 Empirizmus és racionalizmus-- 3.2.3.1 Az empirizmus-- 3.2.3.2 A racionalizmus-- 3.2.3.3 A felvilágosodás-- 3.2.3.4 Kant kísérlete az empirizmus és racionalizmus meghaladására-- 3.3 A megismerés szerkezete-- 3.3.1 A megismerés szerkezete Aquinói Szent Tamás szerint-- 3.3.1.1 Az első differencia-- 3.3.1.2 A második differencia-- 3.3.2 A megismerés szerkezete Kant szerint-- 3.3.2.1 A transzcendentális esztétika-- 3.3.2.2 A transzcendentális logika-- 3.3.2.2.1 A transzcendentális analitika-- 3.3.2.2.2 A transzcendentális dialektika-- 3.3.2.3 Utalás Kant további Kritikáira-- 3.4 A szubjektum irányába vett fordulat újabb formái-- 3.4.1 Edmund Husserl fenomenológiája-- 3.4.2 Az egzisztencializmus-- 3.4.3 A hermeneutika-- 4 A harmadik kiindulási pont-- 4.1 Az isteni abszolútum-- 4.2 Hegel rendszere-- 4.3 Karl Marx történelmi materializmusa-- 4.4 Az analitikus filozófia-- 4.4.1 A pozitivizmus-- 4.4.2 A korai Wittgenstein-- 4.4.3 A Bécsi Kör neopozitivizmusa-- 4.4.4 A kritikai racionalizmus-- 4.4.5 A kései Wittgenstein-- 4.4.6 A szemiotika-- 4.5 A nyelv csodája-- 4.5.1 A nyelv jelen túli jellege-- 4.5.2 A nyelv hármas irányultsága-- 4.5.3 Nyelv és világkép-- 4.5.4 A nyelv dialektikája-- 4.5.5 Egyetemes grammatika(Noam Chomsky) -- 4.6 Pragmatika: különböző irányzatok-- 4.6.1 Dialogikus rekonstrukció(Erlangeni Iskola)-- 4.6.2 Egyetemes pragmatika(Jürgen Habermas)-- 4.6.3 Transzcendentális nyelvpragmatika(Karl-Otto Apel)-- 4.7 Friedrich Nietzsche-- 4.7.1 A kiindulás-- 4.7.2 Ember és emberiség-- 4.7.3 Az emberfölötti ember-- 4.8 A posztmodern-- 4.9 Az igazság-- 5 Logika és tudományelmélet-- 5.1 Logika-- 5.1.1 Mi a logika? -- 5.1.1.1 A formális logika története-- 5.1.1.2 Filozófia és formális logika-- 5.1.1.3 Logisztika és metalogika-- 5.1.2 Szó és jelentés-- 5.1.2.1 Tulajdonnevek és predikátumok-- 5.1.2.2 Egy- és többértelműség-- 5.1.2.3 A meghatározás-- 5.1.2.4 Az univerzália-probléma-- 5.1.3 Kijelentéslogika-- 5.1.3.1 A konjunkció-- 5.1.3.2 A diszjunkció-- 5.1.3.3 Az implikáció-- 5.1.3.4 A kizárás-- 5.1.3.5 Az ekvivalencia-- 5.1.3.6 A logikai törvények-- 5.1.4 Predikátum logika-- 5.1.4.1 Egy- és többargumentumú predikátumok-- 5.1.4.2 Elemi kijelentés és kijelentésforma-- 5.1.4.3 Kvantorok-- 5.1.4.4 Formalizálás-- 5.1.4.5 Logikai törvények-- 5.1.4.6 A-,E-,I- és O-mondatok-- 5.1.5 Osztálylogika-- 5.1.5.1 Osztályok kapcsolatai-- 5.1.5.2 Kijelentések osztályokról-- 5.1.6 A logikai négyzet-- 5.1.7 Szillogisztika-- 5.1.7.1 Hármas csoportok-- 5.1.7.2 Következtetési alakzatok-- 5.1.8 Kitekintés-- 5.2 Tudományelmélet-- 5.2.1 Rendszer-elmélet-tudomány-- 5.2.2 Dedukció és axiomatikus rendszer-- 5.2.3 Az indukció-- 5.2.3.1 Megfigyelés-leírás-osztályozás-- 5.2.3.2 A hipotézis-- 5.2.3.3 Az elmélet-- 5.2.4 Magyarázatok-- 5.2.5 Néhány fogalom magyarázata-- 5.2.6 Az empirikus elméletek jelentősége-- 6 Az ember-- 6.1 Az ember mint a tudomány tárgya-- 6.2 Animális létezés és szellem-- 6.3 Az ember mint fenomén-- 6.4 Történetiség-- 6.4.1 Halál-felé-való-lét-- 6.4.2 Történetiség és történelem-- 6.4.3 Természet és történelem-- 6.4.5 Történetfilozófia-- 6.5 Társadalmiság-- 6.5.1 Konfliktusok-- 6.5.2 A nemek-- 6.5.3 Család-- 6.5.4 Társadalom-- 6.5.5 Állam-- 6.5.6 Emberiség-- 6.6 Test és lélek-- 6.6.1 Lélek és szellem-- 6.6.2 Megoldási kísérletek-- 6.6.3 A szellem mint lélek-- 6.7 A halhatatlanság kérdése-- 7 Etika-- 7.1 Az akarat szabadsága-- 7.1.1 Elmélet és gyakorlat-- 7.1.2 Külső és belső szabadság-- 7.1.3 A belső szabadság mint az ész gyakorlativá vállása-- 7.1.4 A jó és a rossz-- 7.1.5 Szabadság és determináció-- 7.2 A lelkiismeret-- 7.2.1 Az erkölcsi a priori-- 7.2.2 Az alkalmazás-- 7.2.3 A lelkiismeret autonómiája-- 7.2.4 A lelkiismeret a cselekvés előtt és után-- 7.3 A norma kérdése-- 7.3.1 A lelkiismeret és norma-- 7.3.2 A normák szükségessége-- 7.3.3 A normák megalapozása-- 7.3.3.1 Az érvelés utilitarista formája-- 7.3.3.2 Az érvelés igazságosságelméleti formája-- 7.3.3.3 Az érvelés klasszikus-természetjogi formája-- 7.4 Az értelem kérdése-- 7.4.1 Célok, amelyek egyúttal kötelességek-- 7.4.2 Az emberi gyakorlat értelemigényei-- 7.4.2.1 A természetből fakadó szabadság-- 7.4.2.2 Az emberlétből fakadó szabadság-- 7.4.3 Etika és hit-- 7.4.3.1 Az értelem tranzitivitása-- 7.4.3.2 A beteljesedett jó fölött nem rendelkezhetünk!-- 7.4.3.3 A bűn kérdése-- 7.4.3.4 A lelkiismeret kategorikus igénye-- 7.5 Társadalom etika-- 7.5.1 Liberalizmus-- 7.5.2 Szocializmus-- 7.5.3 Az emberi jogok ethosza-- 7.6 A jog-- 7.7 Áttekintés-- 8 Isten-- 8.1 Valláskritika-- 8.1.1 Feuerbach-- 8.1.2 Marx-- 8.1.3 Nietzsche-- 8.1.4 Freud-- 8.1.5 Carnap-- 8.1.6 Sartre-- 8.1.7 Sölle-- 8.1.8 Áttekintés-- 8.2 A filozófiai istentan-- 8.2.1 A létfilozófiai istenkérdés-- 8.2.1.1 A kozmológiai és a teleológiai istenérv-- 8.2.1.1.1 A kozmológiai istenérv-- 8.2.1.1.2 A teleológiai istenérv-- 8.2.1.2 Isten az analógiás beszédben-- 8.2.1.3 A létfilozófiai istenfogalom-- 8.2.2 Az énfilozófiai istenkérdés-- 8.2.2.1 A létfilozófiai argumentumok kanti bírálata-- 8.2.2.2 Isten mint szabályozó eszme-- 8.2.2.3 Isten mint gyakorlati posztulátum-- 8.2.3 A szellemfilozófiai istenkérdés-- 8.2.3.1 Az ontológiai istenérv-- 8.2.3.2 Az ontológiai istenérv bírálata-- 8.3 Kitekintés-- 8.4 Vallásos hit-- 8.4.1 Hit és filozófia-- 8.4.2 Az Ige hallgatója-- 8.4.3 Átfogó kísérlet-- Az európai fiolozófiai gondolkodást reprezentáló legfontosabb művek a kezdetektől a múlt század végéig-- Idézett és ajánlott irodalom-- A kötetünk német eredetijében szereplő irodalom-- Névmutató
